Röviden:

• Amikor valamivel nem vagy elégedett, akkor ne ülj fel arra, hogy önmagában a más jobb lesz.
• Ha csak mindig mást keresel, függetlenül attól, hogy a díszletek meg a szereplők egy picit mások, maga a történet, a mintázat, a végtelenségig ismétlődhet.
• Lehet, hogy szerezel bizonyos új tulajdonságokat, csak eltűnhetnek más régiek, amiket szerettél.

Nézd meg a videót a részletekért, de a más csak akkor lesz jobb, ha kellően tudatosan választottad ki az újat.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Sokszor jövünk kültérre videót forgatni, mert amellett, hogy szerintem ezek a felvételek tök szépek, lehet egy jót sétálni a kutyákkal addig, amíg találunk egy megfelelő forgatási helyszínt. Igen ám, csak ezzel az is jár, hogy alkalmazkodni kell a körülményekhez. Ha megnézed a cikkhez tartozó felvételt, láthatod, hogy valamennyire hunyorgok, mert hiába van rajtam napszemüveg, éppen a szemembe süt a nap, ami azért egy picit zavaró.

Amikor ide leültem, mondtam, hogy „Hát ez így nem lesz tökéletes, mi lenne, ha keresnénk egy másik beállítást?” Csakhogy erre azt a választ kaptam, hogy a másik az egyáltalán nem biztos, hogy egy kicsivel is jobb lesz, mint ez. Mert lehet, hogy nem fog a szemembe sütni a nap, viszont cserébe bazi nagy árnyékok lesznek a képen, ami meg szép nem lesz.

Tehát hiába szeretnék én valami mást, az egyáltalán nem biztos, hogy jobb lesz. És ugyanez a helyzet az élet számos területén. Íme a lehetőségek:

1. Látszólag más: Mintha hajlamosak lennénk ösztönösen azt hinni, hogy ha valamivel nem vagyunk elégedettek, akkor csak kell valami más, és attól az rögtön jobb lesz. Ez egészen apró, hétköznapi dolgoknál, akár a tárgyak kapcsán is megjelenik: Hogy nem kényelmes a sportcipőm, nem baj, veszek egy másikat. Meg nagyobb volumenű dolgokban is, mint például a karrier vagy a párkapcsolat: Hogy nem szeretem a munkámat, semmi gond, majd keresek másikat. Meg nem érzem jól magam a párkapcsolatomban, akkor majd keresek egy másik társat, és attól minden szebb lesz, meg jobb lesz.
És ez egyáltalán nem így van önmagában. Mert ha valaki csak mindig mást keres, akkor nagyon sokszor azt látod – amit külső szemlélőként egyébként borzasztó könnyű észrevenni -, hogy lényegében megy egyik helyzetből a másikba, és így állandóan előállítja azt, hogy csöbörből vödörbe esik. Függetlenül attól, hogy a díszletek meg a szereplők egy picit mások, maga a történet, maga a mintázat, az a végtelenségig ismétlődik.
Nem ugyanaz, mindig más, de egy picivel sem jobb. Mi miatt? Azért, mert mindig ugyanaszerint a szempont szerint választ, mindig ugyanazon a módon van jelen a helyzetekben, mindig ugyanazt csinálja. És ez csak arra elég, hogy lehet, hogy különböző lesz, de a lényegi elemek nem fognak megváltozni, tehát lényegében nem lesz semmi jobb.

2. Valóban más, de nem jobb: Ennél egy fokkal magasabb tudatosság az, amikor az ember azt tudatosítja magában, hogy mi az, amit nem szeret. Hogy a futócipőnek csúnya színe van, vagy nem vízhatlan. Vagy a munkám unalmas, vagy a párkapcsolatomban ezzel, vagy azzal nem vagyok elégedett.
És ez lesz az egyetlen dolog, amire fókuszálni fog, amikor azt a bizonyos mást megkeresi. Na, ebből szokott lenni az az általános eredmény, hogy valóban más, csak másban nem jó.
Mi történik ilyenkor? Lényegében az az implicit feltételezés van a háttérben, hogy ha választok valami mást, mint ami most van, akkor az, amit egyébként abban szeretek, az feltétlenül jön velem. Tehát oké, veszek egy szebb cipőt, aminek jobban tetszik a színe, és adottnak veszem, hogy egyébként ez ugyanolyan vízhatlan lesz, mint az előző volt. Vagy hogy választok egy új munkahelyet, ami izgalmasabb, mint az előző volt. És egyébként biztos vagyok benne, hogy ez ugyanolyan közel van, és ugyanolyan jó fejek lesznek a kollégák. Vagy keresek magamnak egy új párt, akinek közelebb áll az érdeklődése az enyémhez, és egyébként ugyanolyan házias lesz, mint az előző.
És amikor rájövök, hogy szereztem bizonyos új tulajdonságokat, csak eltűntek bizonyos régiek, amiket szerettem, akkor el tudok jutni oda, hogy más, csak semmivel nem jobb, mint amilyen az előző volt.

3. Igazán jobb: Ha valóban jobbat akarsz, nem csak mást, akkor persze tisztába kell kerülni azzal, hogy mi az, amivel nem vagy elégedett a jelenlegi helyzetben. De legalább ilyen fontos azt is tudatosítani magadban, hogy mi az, amivel most elégedett vagy. Annak érdekében, hogy amikor kiválasztod az új lehetőséget, kiválasztod azt a valami mást, akkor persze lépj előre azzal kapcsolatban, amivel jelenleg nem vagy elégedett. De pusztán oda nem figyelés miatt ne áldozz föl olyan dolgokat, amiket egyébként meg fontosnak tartasz.
Mert, félre ne értsd, nem arról van szó, hogy az új megoldás biztos, hogy tartalmazni fogja pontosan azt, amit szerettél a régiben meg mindazt, amit nem szeretnél a régiben, de legalább tudatosan fogsz döntést hozni, hogy mi az, amit elengedsz annak érdekében, hogy megszerezz valamit, ami neked fontos.
Tehát lehet, hogy azt mondod, hogy annak érdekében, hogy szakmailag előre tudj lépni egy munkakörben, vagy tudj valami újat tanulni, bevállalsz például napi fél óra utazást pluszban. De akkor nem fogsz ezen meglepődni, hogy nézd már, ez messzebb van, és ha összerakod azt a napi plusz fél óra utazást egy héten, akkor mondjuk odalett az olvasásra szánható időd.
Nem feltétlenül azt mondom, hogy kompromisszumok nélkül fogsz előrelépni, de nem fognak furcsa meglepetések érni: Nem esel csöbörből vödörbe, nem az lesz, hogy lett valami új, csakhogy ezt más ok miatt nem szereted, mint a régit. Hanem olyan alternatívát tudsz választani magadnak, ami egyrészt tartalmazza lehetőleg mindazokat a dolgokat, amik régen fontosak voltak neked, plusz amivel nem voltál elégedett. Vagy ha nem ez a helyzet, akkor pontosan fogod tudni azt, hogy milyen okok miatt választottad azt az alternatívát, amelyiket, és mik azok a területek, amin tudatosan kötöttél kompromisszumot.

Tehát kérlek, hogy amikor valamivel nem vagy elégedett, akkor ne ülj fel arra, hogy önmagában a más jobb lesz. A más az különbözni fog attól, ami a régi volt, de csak akkor lesz jobb, ha kellően tudatosan választottad ki az újat.