Röviden:

• Akkor leszel jó helyen egy közösségben, ha nem csak odabízod a véletlenre, hogy ez vagy összejön, vagy nem.
• Legyél tudatos azzal kapcsolatban, hogy te mit szeretnél ettől a közösségtől, mire van szükséged ahhoz, hogy jól tudj benne lenni.
• Ismered azokat az összetevőket, ami által ezt tetten tudod érni!
• Arról sokszor hallhattál már tőlem, hogy azáltal tudjuk magunkat jól érezni a kutyázásban, hogy a mi működésünkben vannak dolgok, amik segítenek létrehozni azokat a jó megéléseket, amitől ennyire imádunk kutyázni.
• Én abban is hiszek, hogy ezek egyáltalán nem csak a kutyázásban érvényesek. Egyszerűen mi, kutyások úgy vagyunk huzalozva, hogy ezt mi a kutyázásban tapasztaljuk meg erősen.

Nézd meg a videót a részletekért, de ez nem csak magányosan történik. Ha közösségben vagyunk, ugyanezek a minőségek és működések vannak játékban, ráadásul hatványozott módon.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Az, hogy egy társaság mitől jó, és mitől érződik jónak, gyakran akkor jut eszembe, amikor új résztvevők érkeznek az agility foglalkozásra. Ilyenkor igyekszem sok energiát fektetni abba, hogy megmutassam, hogy a mi közösségünk hogy is működik, hogy akik csatlakozni akarnak, biztosak legyenek benne, hogy jó helyen vannak, ha úgy döntenek, hogy nálam gyakorolnak.

De azért nem mindig minden helyzet ilyen, nem minden csoportvezető ilyen tudatos ebben. Sokszor informálisan alakulnak közösségek, vagyis nem is tudatosan formálódik az, hogy hogyan működnek. Ezért fontos, hogy neked legyen egy megértésed azzal kapcsolatban, hogy mitől fogod jól érezni magad egy közösségben. És mi az, amit érdemes végigfuttatnod akkor, ha valahol nem érzed magad tökéletesen jól, és mégis nehéz megtalálnod, hogy vajon mi az, ami nem stimmel.

Városi kutyásnak lenni lényegében lehetetlen magányosan. Mert egyszerűen így vagy úgy találkozni fogsz más kutyásokkal, bele fogsz csöppenni lazább vagy szűkebb közösségekbe, része leszel társaságoknak. És ez ugyanígy működik az életed egyéb részein is baráti társaságokkal, munkahelyi közösségekkel, esetleg valamilyen hobbi kapcsán, valamilyen társadalmi szerepvállalásban – tehát csupa-csupa közösségben van részünk. És sok szó esik arról, hogy milyen komoly hatással tud lenni a jóllétünkre, az eredményességünkre az, hogy milyen emberekkel vesszük körül magunkat.

Arról sokszor hallhattál már tőlem, hogy azáltal tudjuk magunkat jól érezni a kutyázásban, hogy a mi működésünkben vannak dolgok, amik segítenek létrehozni azokat a jó megéléseket, amitől ennyire imádunk kutyázni. Én abban is hiszek, hogy ezek egyáltalán nem csak a kutyázásban érvényesek. Egyszerűen mi, kutyások úgy vagyunk huzalozva, hogy ezt mi a kutyázásban tapasztaljuk meg erősen, és az lehet a fejlődésünknek egy iránya, hogy ezeket tudatosítjuk, és elkezdjük az életünk egyéb területein is létrehozni.

És ahogy mondtam, ez nem csak magányosan történik. Ha közösségben vagyunk, ugyanezek a minőségek – mondhatjuk őket megéléseknek -, illetve azok a működések, amikkel ezeket létrehozzuk, érvényesek akkor is, amikor többen vagyunk a buliban. Ráadásul hatványozottan fog ez az egész történni. Tehát érdemes ugyanazt a szempontrendszert nézni, amivel a saját hozzájárulásodat tudatosítod. Nézzük meg, hogy mik ezek a szempontok.

Önazonosság: Először is érdemes arra odafigyelned, hogy mi az, ami annak az adott közösségnek, ahova becsöppentél, vagy ahova csatlakozni akarsz, fontos. Mi az, amit ők értéknek tartanak? Mi az, amiben hisznek? Mi az, ami mellett feltétlenül kiállnak, és mi az, ami ellen felemelik a szavukat? 
Egy kutyás közösségben ez például így néz ki: Milyen elveket vallanak a kutyázásról? Minek tartják a saját kutyájukat, családtagnak, barátnak, valakinek a falkában? Hogyan közelítenek a kutyák képzéséhez? Milyen módszereket használnak? Mik azok a dolgok, amikre azt mondják, hogy erre feltétlenül szükség van, és mik azok, amikre azt mondják, hogy ez ebben a közösségben nem oké? 
Ezzel fontos tisztában lenni akkor is, ha nem kutyázásról van szó, hanem bármilyen más témáról: Akár egy baráti közösségről. Itt mi fér bele, mi nem? Hogyan tekintünk a világra? Hogyan tekintünk magunkra? Hogyan tekintünk mindenféle dologra az életben? Ez az, ami lehetővé teszi neked, hogy önazonosan működj ebben a közegben. Vagyis hogy azt éled meg, hogy te itt önmagad lehetsz, és hogy rendben vagy azzal, ahogyan működsz, amikor ebben a társaságban töltöd az idődet.

Felelősségvállalás: Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy mi ennek a közösségnek a célja. Ez az én esetemben az agility-ben mindig onnan indul, hogy minden új érkezőnek elmondom, hogy mi hobbi céllal gyakoroljuk az agility-t. Minden tekintetben összhangban dolgozunk a szabályzattal, de a mi fő célunk nem a versenyzés és nem a versenyeredmények. Tehát ha valakinek mondjuk élsport ambíciói vannak, lehet, hogy nem akkor jár a legjobban, ha velem kezd dolgozni. Hanem ha keres egy olyan közösséget, ahol versenyzési célok, versenyzési ambíciók vannak. 
Gondolj csak bele, hogy az milyen furcsává tud válni, amikor szétcsúszik egy baráti társaságban az emberek célja: Egy csomóan abból indulnak ki, hogy mi itt simán haverok vagyunk, és jól akarjuk érezni magunkat. Valaki meg azt gondolja, hogy ez egy olyan közeg, ahol üzletet csinálni kell, és mindenféle nagyszerű ajánlatokkal kezdi megtalálni az ismerőseit – anélkül, hogy ebben megállapodtak volna, hogy ez ebben a közösségben oké. 
Ha szétcsúsznak a célok, az egyrészt kelthet rossz érzéseket, visszatetszést. Másrészt okozhatja azt is, hogy nem a leghatékonyabb úton fogsz járni, ha abban az adott közösségben maradsz.

Rendszeresség: Aztán azt is jó megfigyelni, hogy mi az, amit ez a közösség rendszeresen csinál. Vagyis milyen szokásaik vannak. Mert arra nyugodtan számíthatsz, hogy a te szokásaid idomulni, formálódni fognak azáltal, hogy milyenek a normák abban az adott közösségben. Ez igaz akkor is, ha ebben a közösségben előrevivő szokások vannak, és akkor is, ha valami olyan telepedett meg, ami nem annyira szolgálja a tagok jóllétét.
Tehát figyeld meg azt is, hogy milyen rendszeres cselekedetek, tevékenységek jellemzik a közösséget.

Tudatos jelenlét: Az is érdekes, hogy jellemzően mire irányul a közösség figyelme, amikor együtt töltötök időt. Akkor fogod egy közösségben jól érezni magadat, ha azt élheted meg, hogy amikor csináltok valamit, a figyelmetek arra irányul. Nem valami olyan köt le titeket, ami a múltban már tök rég lezajlott, és nem csak valamilyen emlékezéssel vagytok elfoglalva. Illetve nem csak arról szól a történet, hogy ráirányítjuk a figyelmünket valamire, ami a jövőben majd esetlegesen bekövetkezik – és ezáltal tökéletesen lemaradunk arról, ami ott és akkor történik. 
Megint vegyél egy kutyás példát. Képzeld el azt, hogy járnak emberek együtt kutyát sétáltatni. Akkor meg tudod figyelni azt, hogy min van a figyelmük. Mindenki azzal van elfoglalva, hogy cukik a kutyák, játszanak és rendben van az energia? Vagy mindenki arról mesél, hogy milyen szuper vagy éppen milyen gáz napja volt a munkahelyén? Esetleg az köti le őket, hogy majd mit fogunk főzni, ha hazaértünk? Az edzéseimen is érzékelhető, amikor a résztvevőim azzal vannak elfoglalva, amit ott csinálunk. Akkor pörög az edzés, és mindenki nagyon hatékonyan tud dolgozni. Amikor meg az van, hogy kertészkedünk, értsd állnak az emberek a pálya szélén, és a magaságyásról beszélgetnek éppen, akkor van az, hogy „hopp, lemaradtam róla, hogy mi a feladat”, „elfelejtettem, hogy mi a kombináció”, és „tök nem indultam el beállni a rajtba akkor, amikor rajtam lenne a sor”. 
Szóval az is a közösségek egy fontos jellemzője, hogy vajon mennyire tudnak megérkezni a jelen pillanatba akkor, amikor együtt töltenek időt.

Energiamenedzsment: Az is nagyon fontos, hogy milyen energiát hoztak létre együtt. Hogy vajon megéled-e azt, hogy van helye az aktivitásnak és a pihenésnek is. Hogy mennyire fontos az, hogy mindenki jól legyen fizikailag, mentálisan, lelkileg? És hogy mennyire tartja egymást felelősségben a közösség ezzel kapcsolatban?
Gondolj csak egy munkahelyi közegre. Mennyire jellemző az, hogyha valaki beteg, akkor azt kérjük tőle, hogy „Figyi, te ne a munkáddal legyél elfoglalva, hanem előbb gyógyulj meg, kérlek, és majd akkor gyere vissza az irodába”? Vagy mennyire jellemző, hogy mindenki tök szétszórt, és mindig mindenről elfelejtkezünk, és teljesen esetleges, hogy valami megtörténik-e, amiben megállapodtunk? 
Ez mind-mind arra vonatkozik, hogy milyen normák vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezeljük az energiánkat.

Szeretet, kapcsolódás: Amit még érdemes megfigyelned, hogy milyenek az interakciók, milyenek a kapcsolódások az adott közösségben. Hogy van-e bizalom, van-e tisztelet?
Lényeges azzal tisztában lenni, hogy egy közösség nem akkor lesz feltétlenül jó, ha a felszínen mindenki mindenben mindig tökéletesen egyetért – tehát mindig tök ugyanazt mondjuk, függetlenül attól, hogy ki mit gondol a háttérben. Mert ez az, amit úgy neveznek, hogy látszat harmóniában vagyunk. Ami alapvetően egy fárasztó és nem előrevivő dolog. Ennél sokkal előremutatóbb, ha úgy tudunk kapcsolódni egymáshoz, hogy ismerjük és elismerjük egymás különbözőségeit, és úgy vagyunk együtt, hogy ebben mindenki igényeinek legyen helye. 
Ezt nagyon jól ismered a kutyáddal közös életedből. Tök különbözőek vagytok, és mégis úgy vagytok együtt jól, hogy mindenki igényeinek megvan a helye abban, ahogyan ti kapcsolódtok.

Szóval összességében vidd el ebből a részből kérlek szépen azt, hogy akkor tudsz jó helyen lenni egy közösségben, ha nem csak odabízod a véletlenre, hogy ez vagy összejön, vagy nem. Hanem tudatos vagy azzal kapcsolatban, hogy te mit szeretnél ettől a közösségtől, mire van szükséged ahhoz, hogy jól tudj ebben lenni, és ismered azokat az összetevőket, ami által ezt tetten tudod érni.
Ha azt tapasztalod egy közösségben, hogy ez összecseng azzal, amit te szeretnél, és amire neked szükséged van, akkor nyugodtan vonódj be, tartozz oda. Ha viszont azt tapasztalod, hogy valami széttartás van, nem oké a dolog, akkor legyen meg az a stabilitásod, hogy nem kötelező nektek együttműködni, nem kötelező nektek kapcsolódni. És nyugodtan menj tovább.