Ahhoz, hogy az emberekkel jó beszélgetéseket folytathassunk, két dolgot kell magas minőségben üzemeltetnünk. Ez a két szempont tetten érhető abban is, hogy mennyire vagyunk eredményes felvezetők agility-ben. Használjuk most az agility-t arra, hogy ránézzünk valami fontosra az emberi kommunikáció kapcsán!
Röviden:
- Meg lehet közelíteni az agility felvezetést úgy, hogy két dolgot kell egyensúlyban tartani: figyelem saját magamra, az én teendőimre a pályán és figyelem a kutyára.
- Az, hogy ez mennyire valósul meg, befolyásolja, hogy mennyire érezzük magunkat jól a pályán, és mennyire lesz eredményes a felvezetésünk.
- Az, hogy tudunk-e magas minőségű beszélgetéseket létrehozni, két, az agility-s szempontokkal összecsengő tényezőn múlik.
- A hatásuk is nagyon hasonlít ahhoz, amit a kutyázásban tapasztalhatunk.
Nézd meg a videót a részletekért, de a magas minőségű beszélgetések kulcsa, hogy megtanulj egyszerre figyelni a másikra és saját magadra is.
Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:
Az, hogy mi az a két dolog, amit magas minőségben kell működtetnünk ahhoz, hogy az emberi kommunikációnkban jó beszélgetéseket hozhassunk létre, egy nem kutyás tréning helyzetben került elő a minap. Emellett az agility edzéseken folyamatosan beszélünk róla, hogy mire van szükség ahhoz, hogy eredményes felvezetők lehessünk. Amikor a kutyás életen túli téma összeér, és összekapcsolódik a kutyással, jellemző Legyél Mindig Kutyás! pillanat.
Induljunk a kutyázásból! Használjuk most az agility-t arra, hogy ránézzünk valami fontosra az emberi kommunikáció kapcsán!
Nézd meg kérlek a videót, mert enélkül nagyon nehéz lesz követni a továbbiakat!
Meg lehet közelíteni az agility felvezetést úgy, hogy két dolgot kell egyensúlyban tartani:
- Figyelem saját magamra, az én teendőimre a pályán.
- Figyelem a kutyára, ő hogyan mozog a pályán hozzánk és az akadályokhoz képest, illetve, hogy vajon ő mit lát maga előtt.
Ezek a jellemző kombinációk állhatnak elő:
- Mindkettő magas szinten jelen van. Ilyenkor érezzük magunkat jól a pályán, és lesz eredményes a közös munka – Wow!
- Csak önmagamra irányul a figyelmem, ténylegesen lekapcsolódunk. – „Hol a kutyám…?”
- Csak a kutyára irányul a figyelem. Emiatt általában túl sokáig nézzük, ahogyan ő dolgozik, és lekéssük a saját részünket. – „De szépen kúszik az a kutya…!”
- Egyikre sem tudunk figyelni valami miatt. Jó esetben felismerjük, és ennek megfelelően reagálunk. – Nem vagyunk a pályán.
Mi köze ennek az emberi kommunikációhoz?
Az, hogy a magas minőségű beszélgetések, amik egyrészt tartalmilag eredményesek, másrészt úgynevezett egyenlő szemmagasságban zajlanak – tehát a két fél vagy a részt vevő felek valódi partnerségben beszélgetnek -, nagyon hasonlóan két tényezőn múlnak. Ami gyönyörűen összecseng azzal a kettővel, amiről az agility kapcsán beszéltünk:
- Annak, hogy saját magadra figyelsz a felvezetés során, megfeleltethető az egy beszélgetésben, hogy csak a saját mondandódra, illetve a saját állapotodra figyelsz.
- Annak pedig, hogy csak a kutyára figyelsz a pályán, megfeleltethető az, hogy minden figyelmedet ráteszed a másik szempontjára, az ő mondanivalójára, arra, hogy ő hogy van a beszélgetésben.
Azok a kombinációk, amikről a kutyázás kapcsán beszéltünk, pontosan ugyanúgy értelmezhetőek, és baromi nagy jelentőséggel bírnak annak kapcsán, hogy tudsz-e, illetve milyen mértékben tudsz magas minőségű beszélgetéseket létrehozni.
Igazi megoldás: Nézzük meg az ideális kimenetelt. Tartalmilag és élmény szintjén is azt a beszélgetést fogod magas minőségűnek megélni, ahol kettő dolog van jelen egyszerre. És lehetőleg egyébként mindkét félnél – de ugye ebben a te részed az, hogy a saját oldaladon jól csinálod.
Egyrészt ott van az, hogy tudatában vagy a saját mondanivalódnak, illetve a saját hogylétednek az adott helyzetben. És ezt nyíltan bele is teszed, ki mered mondani, fel mered vállalni.
A másik része pedig az, hogy van magas szintű figyelmed a másikon is. Nyitott vagy az ő mondanivalójára, az ő gondolataira, illetve arra, hogy ő hogy érzi magát a beszélgetésben.
Ha be tudod tenni a saját nézőpontodat, és egyébként nyitott vagy a másikéra is, így van a legjobb esélye annak, hogy ketten csak össze fogjátok hozni a lehető legjobb tartalmi és élményszintű megoldást ebben a beszélgetésben.
És ugyanígy létezhetnek az elbillenések is.
Megmondós: Ha csak azzal vagy elfoglalva, hogy te hogy vagy a beszélgetésben, és te mit szeretnél ott érvényre juttatni, azt én úgy szoktam nevezni, hogy a „megmondós” működés. Lehet, hogy éppen úgy alakul, hogy keresztül tudod vinni a saját szempontodat. De ahhoz marha nagy mázli kell, hogy a te szempontod egyedül tartalmilag a lehető legjobbat hozza ki a beszélgetésből, és az mindkettőtök számára egy jó élmény is legyen.
Véleménycsere: A másik szélsőség, amikor arról van szó, hogy minden figyelmedet a másikra teszed. Én úgy szoktam nevezni viccesen, hogy ez a véleménycsere. De a véleménycsere abban a formában, hogy bemegyek a sajátommal és kijövök a tiéddel. És ez pontosan ugyanolyan mértékben tudja károsítani a végeredményt, mint hogyha csak az én szempontom érvényesül. Mert valószínűleg a te szempontod sem fogja tudni tartalmilag a lehető legjobbat előállítani, és nem annyira fogjuk tőle jól érezni magunkat.
Valami lett: Van egy eshetőség, ami az agility-ben talán jelenik meg, de a kommunikációban egy létező jelenség, ezért érdemes róla beszélni. Amikor az történik, hogy mind a kettőt csak ilyen közepes lángon üzemelteti az ember: valamennyit elmond a saját motyójából, meg valamennyire odafigyelget a másikéra is. Ezt szoktam én úgy megfogalmazni, hogy „hát, valami lett belőle „. De ezzel általában egyik fél sem tökéletesen elégedett. Mert sem nem az van, hogy valamelyikünk szempontja érvényesült volna, aminek legalább az egyikünk örül, sem az nincs, hogy a lehető legjobbat létrehoztuk. Hanem elértünk valamit, ami egy ilyen „so-so” állapotnak jó.
Nem beszélgetünk: Megjelenhet az az eset is, amiről beszéltünk, hogy nem tudom képviselni a sajátomat, és nem érdekel a tiéd sem. Ez az, ami az elkerüléshez vezet. És ha a kapcsolat fontos neked, időnként bizony-bizony hasznos lehet tudatosan üzemeltetni az elkerülést. Ha nem tudod megfogalmazni a saját pontodat, vagy olyan állapotban vagy, hogy nem tudnál nyitott lenni a másikéra, akkor a legjobb eredmény érdekében sokszor érdemes elhalasztani magát a beszélgetést.
Az még egy érdekes kérdés ebben a témában, hogy merre vezet az ember fejlődési útja. Egyrészt az első lépés, mint legtöbb esetben a tudatosítás. Hogy legyél tisztában vele, hogy akár jellemzően, mintázatszerűen, vagy akár konkrétan egy adott helyzetben te honnan indulsz. Tudod-e kapásból hozni magas szinten mindkét szükséges minőséget? Vagy ha valamelyik irányba elbillenés van, vajon melyik irányba, és milyen mértékű? Amikor ezzel már tisztában vagy, akkor a következő dolog, amit érdemes végiggondolnod, hogy mire van szükség ahhoz, hogy vissza tudj találni ahhoz a működésedhez, amikor mind a másikra való odafigyelést, mind a saját szempontod érvényre juttatását egyformán magas minőségben tudod üzemeltetni.
Szóval vidd el ebből a részből, kérlek szépen, azt, hogy azok a szempontok, amik eredményessé tehetnek agility felvezetőként, segíthetnek abban is, hogy magas minőségű beszélgetéseket tudj folytatni emberekkel. A kulcs, hogy megtanuld magas minőségben üzemeltetni azt, hogy figyelsz a másikra és saját magadra is.