Röviden:

• Az a bizonyos objektív tényező valahogyan tényleg hat a helyzetre.
• De valójában legtöbbször valamilyen személyes akadály áll az előrehaladás útjában.
• Személyes akadály lehet, hogy nehezebbé vagy kényelmetlenebbé vált a dolog, hogy nem tudjuk, mit kellene tenni, vagy bár tudjuk, nem csináltuk soha.
• A személyes akadályok igenis valósak abból a szempontból, hogy az előrehaladásod útjában állnak. Éppen ezért fontos kezelni őket, mint valós akadályokat.
• Ezt úgy tudod megtenni, hogy megelőlegezed magadnak az elkötelezettségedet.
• Ennek egy egyszerű és mégis remek módja, ha azt kérdezed magadtól ilyenkor, hogy „Ha valóban meg akarnám csinálni azt a bizonyos dolgot, akkor mihez kezdenék?”

Nézd meg a videót a részletekért, de ez a kérdés az érzelmi teher helyett a cselekvésre helyezi a figyelmedet. És ez nagyon érdekes módon általában visszahat a hozzáállásodra is.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Amikor valamilyen objektív körülmény hatásairól van szó, nekem a jellemző kutyás példám az, hogy hogy vagyok én Skill fésülésével. Abból a szempontból ő nagyon tipikus német juhász, hogy egy év alatt képes 13 hónapig vedleni, csak nyáron egy kicsit jobban. Ezért ilyenkor gyakrabban veszem azt észre, hogy csomókban lóg a kutyából a döglött bunda – tehát fésülni kéne. Ez biztos előjele annak, hogy a következő napokon tök nagy szél lesz.

Félig-meddig viccesen azt szoktam mondani erre, hogy Skill biztos szeles időt rendel csak azért, hogy ne tudjam meg fésülni. Ez tűnhetne olyan vicceskedős gazdi mondásnak, ha sokszor nem vezetne tényleg arra, hogy nem kezdek neki a fésülésnek. És mivel egy ilyen objektív körülmény, hogy szél van, az útjába tud állni egy olyan tevékenységnek, hogy megfésüljem a kutyát, érdemes ezt az egészet a jelenség szintjén megnézni.

Miről is van szó? Minden esetben van itt egy objektív körülmény, ami valamilyen módon hat a helyzetre. De valójában legtöbbször valamilyen személyes akadály áll az előrehaladás útjában, és fontos ezzel tisztába kerülni.

Mik lehetnek személyes akadályok?

• Egyrészt előfordulhat az, hogy az objektív körülmény úgy hat, hogy megnehezíti, vagy kényelmetlenebbé teszi a dolgot, amit meg szeretnénk csinálni. Kültéren, szélcsendben kutyát fésülni kettővel könnyebb és kényelmesebb feladat, mint amikor mindenfelé száll a szőr, és még a zacskót is kergetheted, amibe megpróbáltad összegyűjteni a kifésült szőrt.
• Lehet személyes akadály az is, hogy nem tudod, hogy pontosan mit is kéne csinálnod. Tehát valamilyen információhiány áll a háttérben.
• Aztán az is egy jellemző eset, hogy a tárgyi tudás a rendelkezésedre áll, tehát információ még csak lenne. De még nem tartasz ott, hogy átültetted volna a gyakorlatba, és amikor el kellene kezdeni ténylegesen csinálni, ijesztőnek vagy bizonytalannak tűnik az egész.

Azt fontos látni, hogy ezek a személyes akadályok igenis valósak abból a szempontból, hogy az útjában állnak annak, hogy előre tudj haladni abban, amiben szeretnél. Éppen ezért fontos kezelni őket, mint valós akadályokat.

A kérdés, hogy hogyan lendülhetsz át ezeken a személyes akadályokon. Egy kicsit elvontan hangzik a válasz, de érdemes azt csinálnod, hogy megelőlegezed magadnak az elkötelezettségedet.

Ezt a gyakorlatban úgy tudod megtenni, hogy felteszel magadnak egy nagyon egyszerű kérdést, ami úgy hangzik, hogy „Ha valóban meg akarnád csinálni azt a bizonyos dolgot, akkor mihez kezdenél?”

Ez a nagyon egyszerű kis kérdés azt csinálja veled, hogy kiveszi a képből a személyes akadály teljes érzelmi terhét. Mert nem kell azzal foglalkozni, hogy nehezebb, hogy kényelmetlenebb, hogy nem tudod, hogy bizonytalan belekezdeni. Hanem egyszerűen a cselekvést teszi a gondolkodásod fókuszába.

Elkezded végiggondolni, hogy „ha én tényleg szeles időben szeretnék kutyát fésülni, akkor mi a fenéért próbálom kint? Hát menjek be az előszobába!” Vagy csináljam azt, hogy behúzódok a teraszra, ahol sokkal nagyobb szélcsend van. Vagy tegyem bele a zacskót valamibe, amit nem tud elfújni a szél, és akkor legalább azt nem kell kergetni. 
Amikor arra jössz rá, hogy valamilyen információhiány van, el tudod kezdeni azt végiggondolni, hogy honnan tudod a szükséges információt beszerezni. 
Ha meg bizonytalan vagy a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban, gondolkozhatsz azon, hogy oké, ki tud neked segíteni, sőt, hova tovább, ki tudja helyetted megcsinálni most az egyszer még utoljára.

Ez azt fogja csinálni veled, hogy az érzelmi teher helyett a cselekvésre helyezi a figyelmedet. És ez nagyon érdekes módon általában visszahat a hozzáállásodra. Hogy ja, hát ezek a cselekvési dolgok egészen kivitelezhetőek, semmi rémisztő és nehéz nincsen bennük, tehát akkor hajrá és menjünk előre a csinálás terén.

Vidd el ebből a részből, kérlek szépen, azt, hogy amikor valamilyen objektív körülmény miatt lehetetlennek tűnik megcsinálni azt, amit szeretnél, legtöbbször valójában valamilyen személyes akadály áll az útban. Fontos ezt valós akadályként kezelni és megpróbálni átlendülni rajta, amit azáltal tudsz megtenni, hogy megelőlegezed magadnak az elkötelezettségedet.