Minden fejlődési folyamatnak megvan a maga egyedisége, emellett léteznek olyan alapvető összetevők, amik nélkül egyszerűen nem megy. Mi az a 4 dolog, amire mindenképp szükség van a fejlődéshez a kutyázásban és másutt is?
Röviden:
Íme azok a tényezők, ami lehetővé teszik a fejlődést a kutyázásban és azon kívül is:
- Kell egy terület, amiről el tudod képzelni, hogy lehet jobb.
- Kell tudnod, hogy milyen legyen.
- Kell tudnod, hogy hol vagy most.
- Kell tudnod, hogy mik az előrelépés jelei.
Nézd meg a videót a részletekért, de akár a kutyázásban szeretnél fejlődni, akár azon kívül, használd tudatosan a fejlődés 4 alapösszetevőjét!
Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:
Ezt a témát az juttatta eszembe, hogy Sage hatalmasat lépett előre az ő legnagyobb kihívása, a kutyák közt működés terén. Biztos voltam benne, hogy nála is lesz egy különleges téma – minden mentvénynél volt valami, miért pont egy kölyök lenne más? Sage-nél ezt a kihívást a többi kutya jelentette, a legelejétől fogva szuperizgatottá vált más kutyák közelében: pörgött a tengelye körül, és képes volt üveghangon visítani. Szóval az elmúlt időszakban rengeteget dolgoztunk ezen.
Aztán egy szép kis vizsga elé állított minket az élet, ahol Sage óriásit teljesített. Történt ugyanis, hogy a hétvégi kirándulásunk alatt bekerültünk egy igazán szűk üdülőövezeti utcába – 4-5 méter széles az egész –, ahol mindkét kerítés mögött kutyák őrjöngtek. Sage magabiztosan és higgadtan jött, de amin még én is meglepődtem, az akkor jött, amikor egy pillanatra megálltam, mert elveszítettem az egyensúlyomat. Mert ezt az egész gyakorlatot persze lejtőn lefelé mutattuk be… Szóval én megálltam, amit ő azonnal lereagált, és rögtön leült – pontosan úgy, ahogy ezt az engedelmes munka során csinálja. Annyira egyben volt a figyelme, hogy még ez is befért.
Én pedig hihetetlenül büszke voltam rá; és elkezdtem azon a folyamatom gondolkozni, ami lehetővé tette, hogy ez megtörténjen. Ennek kapcsán gyűjtöttem össze, hogy mik egy fejlődési folyamat alapösszetevői a kutyázásban, és mindenütt másutt is:
1. Kell egy terület, amiről el tudod képzelni, hogy lehet jobb: Ez akkor könnyen megy, amikor nyilvánvaló, hogy nagyon nem jó a dolog úgy, ahogy van. Nálunk például nem volt kérdés, hogy hosszú távon nem fenntartható, hogy Sage nettó kiugorjon a bőréből minden alkalommal, amikor kutyát lát. Ez azonban akkor is így van, ha már nagyon magas szinten vagy valamiben. Csak akkor leszel képes és motivált fejlődni, ha el tudod képzelni, hogy van hova. Mindent csak annyira lehet jó – addig tudod fejleszteni –, amilyennek el tudod képzelni.
2. Kell tudnod, hogy milyen legyen: És az nem jó, hogy csak ne olyan, mint most. Ha tagadóban fogalmazol, túl sok lehetőség nyitva marad, amivel ugyanolyan elégedetlen lennél, mint azzal, ami most van. Ne pörögjön a tengelye körül, amikor kutyát lát. Oké, meneküljön helyette hanyatt-homlok, vagy legyen póráz agresszív? Sokkal jobban segítette a munkánkat, hogy azt volt a célom, hogy higgadtan és magabiztosan közlekedjen kutyák közt, és tudjon teljes figyelemmel dolgozni ilyen helyzetben is. A negatív megfogalmazás emellett állandó önellenőrzésre is késztet: jaj, ugye éppen nem történik pont az, amit nem szeretnénk…?! Ez pedig rengeteg energiába kerül.
3. Kell tudnod, hogy hol vagy most: Ez azt jelenti, hogy látod a jelenlegi helyzetet olyannak, amilyen – nem jobbnak és nem rosszabbnak. Általában abból van a kevesebb gond, ha túlságosan elbízza magát valaki, legfeljebb némi csalódottságot kockáztat. Az, hogy rosszabbnak látod a helyzetet, általában abban érhető tetten, hogy azt mondogatod róla, hogy „kellene”. Az emögött meghúzódó elvárás összehasonlítgatáshoz vezet, ami a rossz érzések melegágya. Fontos, hogy ne minősíts, csak egyszerűen írd le tényként, amit látsz. Én például kifejezetten figyeltem rá, hogy ne gondoljam, hogy a kutyával, velem vagy kettőnk kapcsolatával bármi baj lenne azért, mert ő szuperizgatott a kutyáktól. Tudod, egy „normális gazdi normális kutyájának nem kellene így csinálnia”… Egyszerűen kimondtam, hogy most ott tartunk, hogy pörög a tengelye körül, és visít. Mert ez – együtt azzal, amit a 2. pontban a célról – engedett a feladatra fókuszálni, ahelyett hogy csak megrángatott volna érzelmileg.
4. Kell tudnod, hogy mik az előrelépés jelei: A legtöbb fejlődési folyamat nem úgy néz ki, hogy a jelenlegi helyzetből egyetlen lépésben érkeznénk a célhoz – most pörög, a következő pillanatban meg higgadt és magabiztos, amikor kutyát lát. Ehelyett sok-sok köztes lépés, mérföldkő van. És ha nem veszed észre, amikor eléred őket, két dolog is történik: Egyrészt elveszted a motivációdat, olyan lesz az egész, hogy nem jutsz sehova, csak a sarat dagasztod. Másrészt nem tudsz stratégiai módon dolgozni, mert nem fogod tudni egymásra építeni a lépéseidet. A kutyázásból tök jól ismered azt a folyamatot, ahogy pakolod egymásra a szinteket, az újabb apró részleteket. Ugyanígy működik minden más folyamatban, a kutyázáson kívül is.
Akár a kutyázásban szeretnél fejlődni, akár azon kívül, használd tudatosan a fejlődés 4 alapösszetevőjét!
