Röviden:

• Az életünk nem egydimenziós, tehát hogy különböző szerepeket, különböző területeket kell egyensúlyban tartanunk – amiből a kutyázás jó esetben az egyik, ami nagyon fontos, de nem az egyetlen.
• Könnyű abban a helyzetben találni magunkat, hogy a különböző szerepeink, illetve az életünk több területe egyszerre igényelné több erőforrásunkat, energiánkat, figyelmünket.
• Ilyenkor kifejezetten hangsúlyossá válik, hogy meg tudunk-e találni egy jó egyensúlyt.
• Nem érdemes azzal próbálkoznod, hogy minden területen a maximumot nyújtod.
• Az sem jó út, hogy elengeded az egészet, mondván, hogy a maximumot úgysem tudod lehozni.

Nézd meg a videót a részletekért, de a határhúzás – a saját elvárásaiddal kapcsolatban meghúzott határaid – révén állíthatsz be egy jó, fenntartható egyensúlyt saját magadnak!

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Sokszor hallottál már arról beszélni, hogy az életünk nem egydimenziós. Tehát hogy különböző szerepeket, különböző területeket kell egyensúlyban tartanunk – amiből a kutyázás jó esetben az egyik, ami nagyon fontos, de nem az egyetlen. És könnyű abban a helyzetben találni magunkat, hogy a különböző szerepeink, illetve az életünk több területe egyszerre igényelné több erőforrásunkat, több energiánkat, több figyelmünket. Ilyenkor kifejezetten hangsúlyossá válik, hogy meg tudjuk-e találni a jó egyensúlyt.

Ha az én életemet nézed, akkor három területet lehet azonosítani, amibe sok időt fektetek, és ami sok figyelmemet, energiámat igényli. Az egyik a kutyázás, az, hogy agility-t oktatok, illetve, hogy versenyzek Sage-dzsel, ehhez elvégezzük a szükséges edzésmunkát. A másik, hogy van egy civil munkám, együtt dolgozom egy szervezettel, tehát van gyakorlatilag egy főállásom. A harmadik dolog pedig a kutyás személyes fejlesztés, az, hogy nektek igyekszem olyan anyagokat hozni, amivel a ti személyes fejlődéseteket segíteni tudom.

Viccesen azt mondtam a páromnak, hogy olyan ez, mint a termékekhez meg a szolgáltatásokhoz kapcsolódó arany háromszög. Biztos találkoztál már azzal az ábrával, ami azt mondja, hogy egy termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban három jellemző fontos: hogy lehet olcsó, lehet jó, és hogy meglehet gyorsan – és hogy viszont a trükk az az, hogy ebből mindig csak kettőt lehet választani.

Na, hát én pont ugyanígy éreztem magam az elmúlt időszakban. Hogy itt van az én három területem az életemben, a kutyázás, a főállásom, meg a kutyás személyes fejlesztés, és bármelyik kettőt röhögve megoldanám a rendelkezésemre álló idővel és energiaszinttel. De a nehézséget az jelenti, hogy nekem nem kettő van, hanem három. Tehát valahogy meg kell próbálnom megugrani a dolgokat úgy, hogy minden a megfelelő módon tudjon előrehaladni.

Kérdés ugye, hogy ilyenkor mit tudsz tenni.

Amikor felismered azt, hogy az életed több területén, mondjuk nekem ebben a háromban, mindenütt volt valami esemény, vagy volt valami, amit én szerettem volna megcsinálni. Sage-dzsel készülünk egy nagy versenyre. A munkámban az történt, hogy az utóbbi hetekben megfeszített figyelemmel dolgoztunk egy projekten, ami ezen a héten élesedett. A nektek szóló anyagokban is egy csomó ötletem van, hogy mit és hogyan szeretnék csinálni. És ebbe mind-mind-mind pakolni kellett volna.

Az egyik lehetőség, amit az ember ilyenkor tenni tud, hogy nem foglalkozik azzal, hogy egyensúlyt akar tartani, hanem megpróbál minden területen maximumot beletolni. Ebből általában az szokott kisülni, hogy – tudod, van ez a bölcs mondás, hogy aki sokat markol, az keveset fog – invesztálsz mindenbe rengeteget, és egyszerűen még a cél előtt el fog fogyni az idő, az energia, a kapacitás. És nem egy nagy győzelem lesz a dologból, hanem egy nagy pofára esés – elnézést az erős kifejezésért. Mert minden területen a földbe fognak állni a dolgok azért mert túlvállaltad magad.

A másik lehetőség az az, hogy rögtön megállsz az elején és azt mondod, hogy bocsánat, ez túl sok. Köszönöd szépen, nem teszel semmit, és lényegében hagyod elmenni a lehetőségeket. Ez egy biztonságos út, és ezzel is az van, hogy nagyjából garantálható a kimenetel. Igaz, hogy az energiaszintedet remekül fogod menedzselni, de az eredményeiddel meg nem leszel elégedett.

A harmadik út, ami nyitva van előtted, az pedig az, hogy valahogy igenis megpróbálod létre hozni az egyensúlyt a három terület között.

Az utóbbi időben én sokat foglalkoztam a személyes kapcsolatok tekintetében a határhúzás témájával. Az fogalmazódott meg bennem, hogy ebben az energiamenedzsmenthez kapcsolódó egyensúlykeresésben is nagyon hasznos, hogyha határhúzás fogalomrendszerében kezdünk gondolkodni. És azt mondjuk, hogy az a kulcs az egyensúly beállításához, hogy határt húzunk a saját elvárásainknak.

Tehát hogy megnézzük azt, hogy mi az a maximum, amit meg lehetne csinálni az adott időszakban. Azt is látjuk, hogy hogy néz ki az, hogyha nem vállalunk be semmi pluszt, vagy nem foglalkozunk azzal az adott területtel, hanem hagyjuk, ahogy van. És a kettő között elkezdjük meghatározni azt, hogy mi az a reális és vállalható teljesítményszint a különböző területeken, amivel azt gondoljuk, hogy még megfelelő módon előre lehet menni.

Nézd az én példámat! Az az én esetemben nem nagyon volt alkudható az elmúlt hetekben, hogy mennyit fogok belepakolni a főállásomba. Mert ott egy olyan határidő volt, amit nem lehetett tárgyalni. Emellett ott volt az is, hogy Sage-dzsel szeretnénk versenyrutint szerezni, és egy megfeszített munkahelyi helyzetben bevállaltam azt, hogy három egymás utáni héten versenyezni fogok. De azt mondtam, hogy ez lesz az egyetlen dolog, amit változtatni fogok ebben az időszakban. Nem fogok megpróbálni új edzésmunkába fogni. Elmegyek a versenyekre, igen. Elvégzem a minimális megszokott edzésmunkát, de ott nem teszek bele extrát. Itt húztam az edzésmunkával kapcsolatban egy határt.

Ha megnézed, hogy a kutyás személyes fejlesztés terén mi történik, akkor azt vállaltam felétek többek között, hogy minden héten meg fog születni egy új anyag, ami nektek inspirációt, új ötleteket tud adni. És ezeket az anyagokat én mostanában úgy szoktam megcsinálni, hogy kedden jelenjenek meg. Azt mondtam, hogy azt az ígéretemet szeretném megtartani, hogy legyen minden héten anyag, nem fogom ezt a hetet sem elengedni. De azt el fogom engedni, hogy keddre ez az anyag készen legyen. Mert úgy, hogy előző hét szombaton versenyeztem, plusz akkor élesedik a munkámban minden, hét elején, amikor az anyagot gyártani kéne, abból nem egy minőségi anyag, hanem egy nagyszerű megmakkanás lesz – amivel csak én leszek erősen elégedetlen.

Így vidd el ebből a részből és az én példámból, kérlek szépen, azt, hogy ha egy olyan helyzetben találod magad, hogy sok időt és energiát kell invesztálnod az életed több területébe, akkor ne azzal próbálkozz, hogy minden területen a maximumot nyújtod. És ne is azt válaszd, hogy elengeded az egészet, mondván, hogy a maximumot úgysem tudod lehozni. Hanem a határhúzás, a saját elvárásaiddal kapcsolatban meghúzott határaid lévén állíts be egy jó, fenntartható egyensúlyt saját magadnak.