Röviden:

• A kutyázásban, a sportkutyázásban főleg, és az élet egyéb területein is sokszor komplex célok felé dolgozunk.
• Ez azt jelenti, hogy vagy maga a tevékenység összetett, vagy az előfeltétel rendszer összetett, ami a célhoz vezet.
• Így ezek a célok hosszú és összetett fejlődési folyamatokon keresztül érhetőek el.
• Azt, hogy hogyan közelítesz ehhez a fejlődési folyamathoz, nem az fogja meghatározni, hogy jelenleg milyen messze vagy a kitűzött célodtól, hanem az, hogy tudod, hogy hogyan lehetsz eredményes ebben a folyamatban, és nem mellesleg hogyan fogod jól érezni magadat.
• Az, hogy a cél kitűzése után a figyelmedet az előtted álló egyetlen következő lépésre irányítod, segít megszervezni a munkádat, és ez fogja fenntartani a motivációdat is, miközben haladsz előre a fejlődési utadon, és zárod be a távolságot a célod felé.

Nézd meg a videót a részletekért, de ha olyanokkal dolgozol együtt, akik nem támogatnak ennek a szemléletnek az alkalmazásában, erősen gondolkodj el rajta, hogy jó kezekben vagy-e.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Azt mondtam a bevezetőben, hogy a kutyázásban általában, illetve a sportkutyázásban nagyon sokszor összetett, komplex célok felé dolgozunk. Hogy ez mit jelent praktikusan megfogalmazva?
Gondolj csak bele, hogy ha például valaki újként megérkezik egy kutyaiskolába, meglátja, hogy milyen teljesítmény van egy agility edzésen, akkor azt fogja mondani, hogy „Úristen, hát mikor fogok én így agility-zni Brunóval, akivel csak most érkeztünk?” Vagy azt mondod, hogy „Itt van nekem ez a 10 hetes kölyökkutya. Hát Úristen, milyen messze van az, hogy én akár csak IGP1-re levizsgázzak?” Vagy nézel a neten egy dog dancing felvételt és azt mondod, hogy „Te jó ég, hát mikor lesz nekem ilyen távolsági munkám, mint amit én ebben a kűrben látok?”
Ha az élet más területeit nézed, akkor lehet, hogy olyan dolgok forognak a fejedben – ez például a saját munkámhoz kapcsolódó tapasztalat -, hogy hogyan fogunk ebben az évben több millió euróval több bevételt csinálni, mint tavaly. Vagy hogy Hogyan fogom gyógytornával rendbe hozni a letapadt vállizmaimat? – mondja egy ismerősöm.

Ez mind-mind olyan dolog, ami egy hosszú és összetett folyamaton keresztül érhető el. És azt szeretném neked megmutatni, hogy mikkel érdemes tisztában lenned ennek kapcsán, ha szeretnél eredményes lenni ebben a folyamatban, és nem mellesleg szeretnéd magadat jól érezni.

Először is nézzük meg a lényeges pontokat ebben a folyamatban:

• Cél: Itt van a célunk, amiről azt mondtam, hogy ez összetett, ami alatt két dolgot lehet érteni. Előfordulhat az, hogy maga az elérni kívánt tevékenység áll egy csomó mindenből. Gondolj bele, hogy milyen sok minden kell ahhoz, hogy összehozzon valaki egy jó agility futamot. Vagy lehet, hogy maga a cél marha egyszerűen hangzik – hogy lefogytam X kilót, le tudok futni X kilométert, vagy elértem X pénzösszeg bevételnövekedést a vállalkozásomban. De egy csomó előfeltétele, egy csomó eleme van annak, hogy ez a cél elő tudjon állni. És akkor ez teszi összetetté.
  Vagyis vagy maga a tevékenység összetett, vagy az előfeltétel rendszer összetett, ami a célhoz vezet.
• Ahol most tartasz: Aztán a másik fontos elem ebben a folyamatban az, hogy vagy valahol most a célodhoz képest. Azt fontos látni, hogy a gondolkodás, a megközelítés szempontjából lényegében nem számít, hogy a te jelenlegi helyzeted és a cél között mekkora a távolság. Mert az, ahogy ezt a távolságot le fogod tudni csökkenteni, és végül be fogod tudni zárni, egészen ugyanolyan. Tehát önmagában nem a távolság fogja meghatározni azt, hogy hogyan közelítesz az egészhez.
• Egy lépés előre: Itt van még nekünk az a nagyon fontos elem, ami a mostani rész főszereplője, ez pedig az úgynevezett egy lépés előre. Azt gondolom, ezzel két szempontból érdemes foglalkozni:
  Egyrészt akkor, amikor megtervezed, hogy mit fogsz csinálni. Ez fogja a gyakorlatban lefedni vagy megvalósítani neked az utat a jelenlegi helyzeted és a célod között.
  De – és erről beszélünk, szerintem kevesebbet – abból a szempontból is fontos, hogy ez fogja fenntartani a motivációdat, amikor mész előre a fejlődési utadon, és zárod be a távolságot a célod felé. Mi miatt gondolom én ezt? Ha kiveszed a képletből a lépéseket előre, előfordulhat, hogy ha onnan, ahol most vagy, előre nézel, oda, ahova el szeretnél érni, olyan marha nagynak tűnik a távolság, hogy azt mondod, hogy hagyjuk a fenébe az egészet. Bele se kezdek, mert ez megugorhatatlan. Például valakinek, aki új egy kutyás sportban, a közte és a cél közt lévő távolság, őrületesen nagynak fog tűnni, és nem lesz feltétlenül motiváló belekezdeni az egészbe.

A munka megszervezése

Ha amikor az megvan, hogy „oké, értem, hogy hova akarok eljutni”, át tudjuk tenni a figyelmet arra, hogy „mi a következő dolog, tehát az egyetlen egy lépés előre, amit csinálnom kell” -, az megvalósíthatónak fog tűnni.

Ezzel kapcsolatban szerintem fontos, hogy ha mások segítenek téged ebben a folyamatban, tehát tanulsz valakitől, dolgozol egy szakemberrel, jársz egy kutyasuliba, jársz egy edzőhöz, terapeutához, bárkihez, aki szakértő az adott tekintetben, és nem ezt mondja neked, hogy így, egy lépésenként haladva fogsz elérni a célodhoz, akkor az én szerény véleményem az, hogy hátraarc, és el onnan. Mondhatjuk úgy is, hogy hanyatt-homlok menekülj.
Előfordulhat, hogy azt fogod hallani, hogy ez az út leküzdhetetlen. Nem igaz! Fogsz tudni rajta haladni.
Lehet az is, hogy azt fogod hallani, hogy ez egy ilyen, ahogy az angol mondja „overnight success”. Tehát hogy varázsütésre meg fog oldódni a dolog. Ez az, hogy hogyan csináljunk rengeteg pénzt máról holnapra. Meg hogyan fogyjunk le rengeteg kilót 2 hét alatt – és mellesleg próbáljuk nem a kórházban végezni. Tehát amikor nem lépések sorozatáról, hanem csodalépésről beszélünk, az nagy valószínűséggel jobb esetben nem igaz, rosszabb esetben konkrétan veszélyes is lehet.
A harmadik dolog, ami történhet és ugyanennyire nem előrevivő, ha azt mondják, hogy itt a távolságot nem egy-egy lépésenként fogjuk bezárni, hanem egyetlen lépésben fogjuk bezárni. És mindent, ami az adott témához kapcsolódik, elkezdenek rád önteni: iszonyatos mennyiségű ismeretanyagot, rettenetes elvárásokat és borzasztó megterhelést. Ilyenkor azt érzékeled, hogy egyszerre mindenen el kellene kezdeni változtatni. Például, ha életmódot váltasz, vagy a kutyáddal dolgozol valamin, és mindent azonnal máshogy kellene csinálni, valószínűleg nem vagy a jó úton, mert ha túl sok mindenen próbálsz változtatni egyszerre, abból nem csodás, egy lépésben célba megérkezés fog következni, hanem marha nagy összezavarodás, teljes káosz és szétesés.

Tehát igenis vedd meg kérlek azt a koncepciót, hogy hatékonyan dolgozni akkor lehet, ha elkezded lebontani az utat, ami a jelenlegi helyzeted és a célod között van, lépésekre. És hogy elfogadod azt, hogy lehet, hogy számtalan apró lépésre lesz szükség, de ez fog előre vinni. Így amikor kitűzted a célt, a figyelmedet már rá tudod tenni az előtted álló következő lépésre. Ez pedig fókuszálttá tudja tenni a munkádat, és biztosítja azt, hogy egyszerre annyi dolog változzon meg, amit képes vagy kezelni.

A motivációd megőrzése

Ez volt a tervezés és a munkád megszervezésének szempontja abban, hogy miért fontos az egy lépéssel foglalkozni. A másik része az, hogy ez lesz a segítségedre abban is, hogy fennmaradjon a motivációd, és lelkes tudj lenni az úton végig, amikor haladsz a célod felé.

Mert ugye az történik, hogy elindulsz az utadon, elkezdesz annyi dolgon változtatni, amennyi befogadható. Éppen teszed meg a következő lépésedet. Ha onnan elnézel a célodig, még mindig marha messzi van. Mennyivel jutottam közelebb egyetlen agility edzés alatt oda, hogy versenypályákat tudjak futni? Hát egészen kevéssel. Tehát ha abból próbálsz motivációt nyerni, hogy mindig a végcélra irányítod a figyelmedet, az valószínűleg sokkal kevésbé lesz hatékony, mint ha arra figyelsz, hogy „Mit akartam megvalósítani ebben a következő lépésben? És ezt sikerült!”

Az az érdekes, hogy ez még azokban az esetekben is működik – ezt saját tapasztalatból tudom -, amikor valami olyannak a megváltozására vársz, ami teljesen a befolyásolási körödön kívül van. Számomra az ideális állapot, a cél, a szép hosszú nappalok. Amikor este negyed tízkor jövök el a kutyaiskolából, és még csak alig sötétedik.  Onnan nézve, ahol most vagyunk, hogy tök korán sötétedik, hajlamos vagyok azt érzékelni, hogy sosem lesznek már szép hosszú nappalok… És mindemellett iszonyatosan fel tudott deríteni az, amikor azt mondtam ma, hogy „Nézd már, négy óra helyett negyed ötkor kellett lámpát kapcsolni!”
Tök hosszú nappalok vannak? 
Neeem!
De léptünk egyet előre?
Igen!
És ez nekem sokat segít abban, hogy végig tudjam várni azt, amíg meg fogunk érkezni oda, hogy valóban újra szép hosszú nappalok lesznek.

Vidd el ebből a részből kérlek azt, hogy amikor valamilyen komplex cél eléréséért dolgozol, használd az egy lépés előre-koncepciót mind a munkád megszervezésében, mind pedig abban, hogy fenntartsd a saját motivációdat. És azt is vidd el kérlek, hogy ha olyanokkal dolgozol, akik nem támogatnak ennek a szemléletnek az alkalmazásában, erősen gondolkodj el rajta, hogy jó kezekben vagy-e.