Röviden:

• Kutyásként néha irigyeljük a kutyáink lelkesedését. Pedig ők sem csupa önmagukban izgi dolgot csinálnak egész életükben.
• Hanem megtanítod őket az életük során lelkesnek lenni. Illetve akkor, amikor benne vagytok a helyzetben, megteszel mindent azért, hogy ő lelkes tudjon lenni.
• És ugyanezeket a dolgokat meg tudod tenni saját magadért is.
• Figyelj a fizikai aktivitás szintjére, félholtan nem tudsz lelkes lenni.
• Irányítsd úgy a figyelmedet, hogy legyen számodra érelme annak, amit csinálsz.

Nézd meg a videót a részletekért, de a jelentésen, a szavakon keresztül, amit a helyzethez kapcsolsz, lehúzhatod magad, de ugyanilyen könnyen fel is emelheted.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Időnként előfordul velünk, kutyásokkal, hogy irigyeljük a kutyáink lelkesedését. Ez olyasmi, ami még a laikusoknak is szembetűnő. Amikor egy-egy sportkutyás teljesítményt látnak, jön, hogy „Uh, de okos!”, és ezen kívül, hogy „Jaj, de imádja, amit csinál!” Amikor te szakértőbb szemmel nézel valamilyen sportkutyás teljesítményt, te is keresed a lelkesedés, a motiváció jeleit. Sőt, sok sport szabályzatában benne van, hogy értékelik abból a szempontból a munkát, hogy a kutya magabiztosan és lelkesen dolgozik-e.

Vagyis a kutyák lelkesedése valami olyasmi, ami a kutyázásban erősen jelen van, jól megfigyelhető – és amit jó lenne a saját életünkbe minél erősebben átültetni, hogy mi is lelkesen, motiváltan tudjunk a saját feladatainkkal szembenézni.

Ehhez Sage lelkesedését hívtam segítségül a videóban. Nézd meg kérlek, mert enélkül az írott változatot önmagában nehéz lesz értelmezni.

Kiemeltük, hogy a kutyák lelkesedése nagyon szembetűnő szokott lenni. És azt is megmutattam, hogy önmagában nem feltétlenül a tevékenység vagy a tárgy önmagában váltja ki ezt a lelkesedést. Hanem mindaz, ami ennek a környezetében történik. Úgy is mondhatjuk, hogy nem minden izgi, amit a kutyák az életük során csinálnak, hanem megtanítjuk nekik, és úgy alakítjuk a körülményeiket, amiben a tevékenységeiket végzik, hogy ez izginek tűnjön. És ez azért fontos, mert ugyanezt a saját magunk esetében is meg tudjuk csinálni. Ezek a szempontok lényegesek ebben:

Fizikai aktivitás

Hogy volt Sage-dzsel: Az első esetben azt csináltuk, hogy futottunk a labdára együtt. A második esetben pedig még külön mondtam is, hogy az egész mozgásos részt ki fogom venni a dologból. Lefektettem a kutyát, és megpróbáltam én is egészen passzívvá válni.

Hogy van ez nálad: Ugyanezek a fizikai körülmények a saját esetünkben is lényegesek, és nagyon sokszor alulbecsüljük a mozgás, illetve a fizikai energizáltság fontosságát abban, hogy lelkesek tudunk-e lenni. Gondolj csak arra, hogy időnként munka közben négy óra egyhelyben ülés és online meetingelés után – amikor már az orrunkig becsúsztunk az asztal alá – megpróbálunk kicsapni egy ilyen marha lelkesítő prezentációt. Vagy azt gondoljuk, hogy ha éppen kivakartuk magunkat az ágyból, máris készen vagyunk arra, hogy lelkesek legyünk, és hogy nagy teljesítmény lehozzunk. Nem így van. Akkor sem tudunk jól teljesíteni, amikor már az összes oxigént elhasználtuk a szobában, amiben ülünk, vagy akkor sem, amikor egész nap nem ettünk és nem ittunk semmit.
Tehát a lelkesedésnek van egy fizikai, illetve mozgásos alapja, ami az energiánk mennyiségét teremti meg, amit aztán használni tudunk a helyzetben.

A figyelem iránya

Hogy volt Sage-dzsel: Mit láttál akkor, amikor először mentünk a labdára? Azt, hogy kidobtam a labdát a kutyának – ez fókuszálta az ő figyelmét. És emellett az is történt, hogy tartottam vissza, építettem benne egy várakozást, hogy „Figyi, figyi, mindjárt fogunk menni a labdára!” Ehhez képest a második esetben mit csináltam? Elővettem egy másik játékot, ami legalább ugyanolyan izgi volt neki, mint az a labda, amit mindenféle mozgás nélkül kitettünk egy helybe. Elhoztam, elfordítottam – egyáltalán ne is figyelj arra!

Hogy van ez nálad: Ez a te esetedben úgy van jelen, hogy akkor tudsz lelkes lenni bármi iránt, ha van egy kellően jó okod, ami miatt lelkesedni fogsz. Tehát érted azt, hogy mi a te saját miérted abban, amit csinálsz. Mert lehet, hogy egy tevékenység önmagában nem érdekes, lehet, hogy önmagában kifejezetten unalmas, sőt, az is előfordulhat, hogy kellemetlen csinálni. De szolgálhat valamit, ami neked fontos: szolgál egy célt, vagy szolgálja azt, hogy ezen keresztül jót tudsz tenni valakivel. 
Tehát úgy kell irányítanod a figyelmedet, hogy ezzel valamilyen számodra fontos aspektust felépíts a tevékenységhez. Ismerd a miértedet!

Jelentés

Hogy volt Sage-dzsel: A harmadik dolog a jelentés, a szavak, amiket hozzákapcsolsz ehhez a helyzethez. A kutyák esetében a nagy valószínűséggel nagyobb szerepe van magának a hangnak, mint a szavaknak, amiket használunk, bár kellő tanítás után az sem elhanyagolható. De nézd meg, hogy mi volt a különbség a két helyzet között: Az elsőben próbáltam lelkesen beszélni a kutyához, hogy „Figyeld, ott a labda, mingyá’ megyünk. Hű, de izgi!” Ezek olyan dolgok, amiket már sokszor hallott, tehát ismeri is őket. És ezzel szemben a második esetben igyekeztem valami olyat mondani neki, ami kevéssé volt ismert, és próbáltam a hangomat is kevéssé lelkesítővé tenni.

Hogy van ez nálad: Ez a te szempontodból úgy érdekes és releváns, hogy vajon hogyan beszélsz saját magadnak – és esetlegesen másoknak – arról a tevékenységről, amivel kapcsolatban lelkesedni próbálsz. Ha mondjuk úgy köszönsz el a kutyától reggel, mielőtt munkába indulsz, hogy „Na, megint megyek azzal a sok hülyével eltölteni az időt…”, vagy „Megint megyek dagasztani a semmit…” vagy „Megyek építeni azt a sz@rt…” – bocsánat az erős kifejezésért -, akkor nem leszel kifejezetten lelkes, vagy legalábbis nem teszel meg mindent a saját lelkesítésed érdekében. 
Tehát akkor, ha lelkes szeretnél lenni, szükség van arra, hogy lelkesítő, szerethető, módon beszélj saját magadnak arról, ami történni fog. Csatolj vissza arra, hogy ez neked miért fontos, és figyelj oda rá, hogy a belső monológodban építsd saját magadat, ne lehúzd.

Vidd el kérlek ebből a részből azt, hogy a kutyák sem azért lelkesek a saját feladataikért, mert ők mindig csupa önmagukban izgi dolgot csinálnak egész életükben. Hanem azért, mert megtanítod őket az életük során lelkesnek lenni. Illetve akkor, amikor benne vagytok a helyzetben, megteszel mindent azért, hogy ő lelkes tudjon lenni. És ugyanezeket a dolgokat meg tudod tenni saját magadért is. Tudod összességében építeni a lelkesedésedet, és akkor is, amikor ott vagy benne a konkrét helyzetben.