Röviden:

• Amikor a kutyázásban előre látsz dolgokat, azt mondod, hogy „számítottam erre”. Ez azt jelenti, hogy „ráláttam, hogy valószínűleg ez fog történni, és tudatosan megválasztottam, hogy mit fogok csinálni”. Mondhatjuk úgy is, hogy felelősséget vállaltál a saját válaszodért.
• Amikor az életük egyéb területein történik, hogy az emberek előre látnak bizonyos eseményeket, gyakran azt mondják, „tudtam előre”. Ami annyit tesz, hogy „ráláttam, hogy valószínűleg ez fog történni, és az egyetlen dolog, amit ennek kapcsán csinálok, hogy valamilyen mértékben rosszul érzem magam”.
• És ez a különbség a felelősségvállalás terén vezet aztán nagyon különböző megélésekhez a kutyázásban és másutt.

Nézd meg a videót a részletekért, de ha az életed egyéb területein is beveted, hogy elkezdesz felelősséget vállalni a válaszaidért, jobb dolgokat fogsz tenni, és ezáltal egy lépést teszel abba az irányba, hogy mindenütt olyan jól érezd magad, mint a kutyázásban.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

A kutyázásban vannak dolgok, amiket előre látsz, illetve azt tartod felelős állattartónak, aki fel van készülve bizonyos eshetőségekre. Például, hogy egy kölyök hajlamos megrágni ezt-azt, így mindenki érdekét az szolgálja, ha kézben tartod, hogy hova juthat be és mit érhet el az ebecske. Ezért lesz a barátod az elején a szobakennel vagy a box, amikor altatásról van szó. Vagy hogy a kutya figyelmét elvonja egy ingergazdag környezet, és ezért nem tud mindent mindenütt ugyanolyan módon és szinten csinálni. Ezért kezdesz új dolgokat otthon tanítani, és amikor emelni akarod a nehézségi szintet, ezért tűnsz fel mindenféle közegekben gyakorolni: városban, idegen pályán, versenyszituációs edzésen. Nem beszélve arról, hogy fel vagy készülve rá, hogy váratlan kiadások merülhetnek fel, ha esetleg a kutya beteg lesz.

Ezek mind olyan dolgok, amik a „tudtam előre” kategóriába tartoznak. Tudtam előre, hogy megpróbálja megrágni; tudtam előre, hogy ennyi kutya közt szét fog esni; tudtam előre, hogy elkaphat valamit.

Csakhogy a kutyázásban nem így fogalmazol.

Sokkal inkább mondod azt, hogy „számítottam erre”. Ami valami olyasmit jelent, hogy „ráláttam, hogy valószínűleg ez fog történni, és tudatosan megválasztottam, hogy mit fogok csinálni”. Mondhatjuk úgy is, hogy felelősséget vállaltál a saját válaszodért.

A Legyél Mindig Kutyás! rendszerben abból indulunk ki, hogy a kutyás létünk során megélünk bizonyos élményeket – úgy hívjuk őket, hogy Minőségek -, amik miatt annyira imádunk kutyázni. És ezek közül az egyik pontosan a Felelősségérzés, hogy komfortosan érezzük magunkat a szerepünkben. Rendben vagyunk azzal, amivel a gazdiság jár, kötelességekkel és jogokkal együtt, és többek közt ettől is érezzük magunkat jól.

Azt is mondjuk, hogy ezekhez az élményekhez, vagyis Minőségekhez kapcsolódik valami a mi működésünkben. A Felelősségérzéshez a Felelősségvállalás, vagyis az irányítás felvállalása, proaktivitás, „beleállás”. A Felelősségvállalás fogja szeretni azt, hogy „számítottam erre”.

Nézzük meg most azt, hogy hogyan néz ki ez a kutyázáson kívül. Az emberekhez fűződő kapcsolataidban is vannak dolgok, amiket előre látsz. A főnököd garantáltan meg fogja kérdezni, hogy mire alapozod a javaslataidat. A haverod ki fogja fizetni a számlát a közös kávézásokkor bármikor, amikor alkalma nyílik rá. A párod a kocsiban felejti a telefonját hetente háromszor, ennek ellenére mindig a lakásban próbálja megtalálni.

Ezek is mind olyan dolgok, amik a „tudtam előre” kategóriába tartoznak. Tudtam előre, hogy a főni meg fogja kérdezni, hogy honnan vettem ezeket a számokat. Tudtam előre, hogy amikor elmegy a mosdóba, megint kifizeti a kávét. Tudtam előre, hogy újfent nem találja majd a telefonját, és a táskáját kezdi szétpakolni.

Az emberi kapcsolataikban sokan mondják ténylegesen, hogy „tudtam előre”, vagy „úgy tudtam”. Ennek változata az „idegeimre megy, hogy” meg a „kiborulok tőle, hogy” is. És a jelentés ezek mögött valami olyasmi, hogy „ráláttam, hogy valószínűleg ez fog történni, és az egyetlen dolog, amit ennek kapcsán teszek, hogy valamilyen mértékben rosszul érzem magam”. Ez legtöbbször nem tudatos választás, és nem tűnik igazán előremutatónak sem.

A Legyél Mindig Kutyás! rendszerben azt is mondjuk, hogy azokat az élményeket – Minőségeket –, amik miatt annyira imádunk kutyázni, megélhetjük az életünk egyéb területein is, és hogy ezt a saját oldalunkról ugyanazokkal a Működésekkel tudjuk létrehozni.

Ahogy a kutyázásban szeretjük a gazdi szerephez kapcsolódó Felelősségérzést, másutt is akkor leszünk jól, ha komfortosan érezzük magunkat a szerepünkben. És ezt bárhol másutt is a Felelősségvállalás, vagyis az irányítás felvállalása, proaktivitás, „beleállás” révén érhetjük el.

A Felelősségvállalás nem fogja kedvelni, hogy „én itt csak rosszul érzem magam”. Ezért amikor elkapod a saját gondolkodásodban – a belső monológodban – azt, hogy „tudtam előre”, vagy bármelyik rokonát, tudatosan válts át arra, hogy „számítottam erre”. Számítottam rá, hogy a főni tudni akarja, hogy honnan vannak a számok, ezért odaírtam. Számítottam rá, hogy megint ő akar fizetni, ezért a legelején megkértem, hogy ez a kör most hadd legyen az enyém. Számítottam rá, hogy megint a kocsiból fog előkerülni a telefonja, ezért úgy döntöttem, most nem fogom a fejéhez vágni, hogy megmondtam előre, és így elkerülök egy veszekedést.

Ahogy a kutyázás kapcsán mondtuk az előbb, a „számítottam erre” azt jelenti, hogy „rálátok, hogy valószínűleg ez fog történni, és tudatosan megválasztom, hogy mit fogok csinálni”. Ha ezt az életed egyéb területein is beveted, így elkezdesz felelősséget vállalni a válaszaidért, jobb dolgokat fogsz tenni, és ezáltal egy lépést teszel abba az irányba, hogy mindenütt olyan jól érezd magad, mint a kutyázásban.

Ha szívesen fejleszted önmagadat ezen a módon, várlak a Legyél Mindig Kutyás! Klubba.