Inspiráció minden héten

Blog

Arra figyelj, ami előrevisz!

A Nézd a dolgok jó oldalát! az a bölcsesség egy-egy nehézség kapcsán, amitől nagyon sokan ki tudnak akadni. A saját kutyás példámon keresztül azt szeretném megmutatni, hogy mégis van ebben a megközelítésben valami hasznos, és hogy ezt hogyan tudod a mindennapjaiban használni.

Röviden:

  • A Nézd a dolgok jó oldalát! az a bölcsesség egy-egy nehézség kapcsán, ami sokakat kiakaszt. Azért, mert az életünket jellemző összetett helyzetekben nem a megfelelő dologra irányítja a figyelmet.
  • Azt sorolja, amit tudunk kezelni, ami nem okoz gondot, miközben ott hagy a pácban azzal, ami nehézséget okoz.
  • Azonban az, hogy valamit kezdeni kell ilyenkor az embernek a figyelmével, az igenis valid!
  • Nem az a nyerő, hogy a helyzet azon aspektusaira helyezzük a figyelmet, amivel nincsen dolgunk, hanem hogy azokra, amik előrevisznek, vagyis segítenek kezelni azt, ami nehézséget okozza.

Nézd meg a videót a részletekért, de ezt kétszer is megteheted: amikor éppen benne vagy a helyzetben, és akkor is, amikor beszélsz róla valakinek – saját magadnak vagy másnak.

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Történt velünk, hogy nyaralni voltunk a juhászokkal egy új helyen. Egy olyan kempingben találtuk magunkat, ahol egészen szűk volt a tér, rengeteg kutya volt, és ez hozta a kutyás élet megszokott problémáit: szocializáció vagy annak hiánya, póráz nélkül sétáltatás, póráz nélkül sétáltatott eb lelépése, az ezen való rettenetes meglepődés, illetve a kutyára való egyáltalán nem odafigyelés. És ez a helyzet nekünk azért volt kifejezetten extra Sage-dzsel, mert vele rengeteget kellett dolgoznunk az elmúlt időszakban azon, hogy higgadt tudjon maradni, ha meglát egy kutyát, és ha valaki a közelébe jön, ne kezdjen tank módjára játszani.

Az objektív kimenetel az volt, hogy Sage minden helyzetben remekül helytállt, és megúsztuk az egészet különösebb atrocitás nélkül. Amit viszont szeretnék ezzel az egésszel kapcsolatban megmutatni, az az, hogy bennem mi zajlott. Mert ebben van valami, ami szerintem általánosan érdekes, és amiből sokat tudunk tanulni.

Amikor ott találtam magam a helyzetben, hogy itt vagyunk, relatíve kis helyen, sokan, rengeteg kutyával, és nekem extra feladatom lesz abban, hogy kézben tartsam Sage-et, miközben azt látom, hogy mások ezt nem teszik meg, egy pillanat alatt remekül nyomás alá kerültem. A szokásos bölcsesség ilyenkor az lett volna, hogy “Nézd a dolgok jó oldalát! Hát nyaraltok: ott vannak a gyönyörű hegyek, süt fölötted a nap, és ott van a tenger.” Egy ilyen engem biztosan nagyon kiakasztott volna.

Az érdekes kérdés az az, hogy mi miatt van ez. Mert ugye ott a jó szándék, és a kimenetel mégis inkább katasztrofális. Az történik, hogy van egy egészen összetett helyzet – az életünk csupa ilyennel van teli. Elmész nyaralni. Ott vagy egy kempingben, ahol szűk a hely, egyetlen utca van, amin a kemping összes lakója közlekedik az elrendezés miatt. Egyébként másfél kilométerrel odébb kezdődik egy nemzeti park, gyönyörű hegyekkel, a másik oldaladon a tenger, ami tök jó, fürödhető amellett, hogy szeptember második fele van, süt a nap. Mész az egyetlen járható úton, nézd már, jön szemből az autó. A lakókocsihoz kikötött kutya ugatja a tiédet; és Sage észrevette a mókust a fán.

A helyzet összetett, és sok feladattal lát el engem. Ilyenkor tök nem hasznos, ha azt hallod, hogy “Nézd a dolgok jó oldalát! Hát ott a hegy, meg itt a tenger, meg süt a nap, és különben is örülnöd kellene neki, hogy nyaralni vagy!” Azt kell ebben az esetben észrevenni, hogy ez azért nem hasznos, mert ebből a rettenetesen összetett helyzetből neked bizonyos dolgok okoznak nehézséget. És amire a figyelmedet a bölcsesség terelni próbálja, azok olyan dolgok, amikkel, nincsen teendőd, nem okoznak nehézséget – és emellett ott hagy a pácban azzal, ami neked nehézséget okoz.

És itt jön a dolognak szerintem a hasznos része. Hogy az, hogy valamit kezdeni kell ilyenkor az embernek a figyelmével, az igenis valid! Csak szerintem egyszerűen nem az a nyerő, hogy a helyzetnek azokra az aspektusaira helyezzük a figyelmet, amivel nincsen dolgunk, ami nem okoz gondot, amivel köszönjük szépen, jól vagyunk. Mert a napsütéssel meg a hegyekkel például nekem semmi bajom nem volt. Hanem a figyelmünket azokra a dolgokra érdemes helyezni, amik előre visznek, vagyis segítenek kezelni azokat az aspektusait a helyzetnek, ami nehézséget okozza.

És legalább kétszer lehetősége van az embernek, hogy ezt megtegye, és nagyon sokat segít, ha ismered ezeket, és bármilyen helyzetben, akár kutyázásban, akár a kutyázáson kívül ezeket be tudod vetni.

1. Amikor benne vagy a konkrét helyzetben

Az első pillanat, amikor érdemes a figyelmedet az előrevivő dolgokra irányítani, az az, amikor bent vagy konkrétan a helyzetben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azok, akik valamilyen nagyon-nagyon komoly veszélyhelyzetbe kerülnek, pontosan erről számolnak be: beszűkül a figyelmük, lényegében egy más tudatállapotba kerülnek, és olyan dolgokat képesek megcsinálni, amin utólag még saját maguk is meglepődnek.

Az történik, hogy a figyelem ráfókuszál arra, hogy hogyan lehet ebből a slamasztikából kimászni, hogyan tudunk valami hasznosat csinálni. És ugyanezt lenne érdemes létrehoznunk akkor is, amikor valami sokkal kevésbé kiélezett helyzetben vagyunk.

Ami ennek az útjába tud állni, hogy teret engedünk valami erős érzelemnek. Egy pillanat alatt baromi dühösek tudunk lenni, vagy rettenetesen tudjuk sajnálni magunkat. Ezt honnan tudom? Onnan, hogy én a nyaralás alatt igen rövid idő alatt simán produkálni tudtam mind a kettőt.

Amikor teret engedünk ezeknek az erős érzelmeknek, elkezd a figyelmünk valójában távolodni a jelen pillanattól, amiben vagyunk. Mert lehet, hogy előjön a múlt, hogy “na, már megint ez történik velünk, mert két hete is, meg a legutóbbi nyaraláskor is, meg akármikor is…” Vagy bekúszik a jövő, és valami olyasmi forog a fejünkben, hogy “Ha ez még egyszer előfordul, ennek én úgy fogom mondani, hogy csak na…!”
És amikor ezzel a két dologgal vagyunk elfoglalva, pontosan az nem történik, ami a kihegyezett veszélyhelyzetekben is eredményre szokott vezetni, hogy erősen benne van a figyelmünk a helyzetben, és megtaláljuk a legjobb megoldást.

Hogyan érdemes kapcsolatba kerülni azzal, hogy mi az, ami téged az adott helyzetben ott és akkor előrevisz? Eckhart Tolle azt javasolja, hogy kérdezd magadtól azt, hogy mi az, amire ebben a pillanatban most szükség van. Mi az, ami ebben a pillanatban segíteni tud? És ezek ott, akkor – mivel konkrétan azt akarod megoldani, amiben vagy – apróságok lesznek. Mint hogy például “oké, akkor itt most nagyon nagy a nyüzsi, rövidebbre fogom fogni a kutya pórázát”. Vagy amikor jön felém a másik kutya, akkor azt mondom, hogy itt tartom a lábam mellett az enyémet, és megvárom, amíg ideér a gazdi, és begyűjti a sajátját.

Ha leszűkíted a fókuszodat, és leszűkíted a problémát arra, amivel éppen találkozol, arra mindig van megoldás. Nem csak a kutyázásban, hanem bármilyen mindennapi helyzetben. Nyugodtan kísérletezz ezzel, és meg fogod tapasztalni!

2. Amikor gondolsz rá, vagy beszélsz róla

A másik pillanat, amikor van lehetőséged arra fókuszálni, ami előrevisz, az az, amikor éppen nem vagy benne a helyzetben, hanem gondolkozol róla, vagy mesélsz valakinek róla.

Mert azt szoktuk mondani, hogy az élményeink, illetve pontosabban az, amit az élményeink kapcsán leszűrünk, magunkban, formálják azt, hogy mi kik és mik vagyunk. Éppen ezért fontos, hogy milyen szavakat használsz, és ezen keresztül milyen érzést hozol létre saját magadban, amikor az elméd az élményből felépíti a következtetésedet.

Gondolj viszont arra, hogy én hogyan meséltem erről a helyzetről! Valami olyasmit mondtam, hogy “a kutyázás megszokott problémáival találkoztunk”. Nem mondtam valami drámait, nem használtam erős kifejezéseket. Erre az a jó okom, hogy szeretném, hogy ha ez egy nagyjából megszokott helyzetként csapódna le bennem. Azért, mert ha rettenetesen felfújom, és azt mondom, hogy “a világ gonosz, én meg egy nagy szerencsétlen vagyok, amiért ilyen helyzetbe tudok kerülni egy nyaralás alatt”, akkor legközelebb konkrétan nem fogok elindulni! És ez engem nem vinne előre.

A szavak, a kifejezések mellett a másik dolog, amivel érdemes foglalkoznod, az az, hogy elsődlegesen arra koncentrálsz, és arról beszélsz, ami az adott helyzetben működött. Látod, azt mondtam Sage kapcsán, hogy remekül helytállt minden helyzetben, hogy ott voltak a kicsi eszközök, amikkel tíz napon keresztül kontrollban tudtam tartani őt. Azt is mondhatnám rá, hogy tulajdonképpen ez egy nagy vizsgahelyzet volt, amiben remekül helytálltunk.

Ha arra irányítom a figyelmemet, amit én tudok befolyásolni, ami az én kezemben van, amire van ráhatásom, az megerősít abban, hogy merjek legközelebb is hasonlóba belemenni. Tehát ha tudom azt, hogy tíz napig tudok egy nagyon ingerdús környezetben működni az én egyébként az ingerekre nagyon rápörgő kutyámmal, akkor ez megerősít abban, hogy igen, nekem van helyem vele bárhol a világban, bármilyen programban, mert helyt tudunk állni.

Ez megint ugyanígy fog működni az élet minden területén. Meg fogsz erősödni, ha van figyelmed arra, hogy milyen kifejezésekkel beszélsz az élményeidről, és ezáltal milyen érzetet hozol létre a saját magad számára, illetve ha tudatosítod, hogy mi az, amit képes voltál működtetni, és mi az, ami előrevitt a helyzetben.

Szóval nem csoda, hogy ha a “Nézd a dolgok jó oldalát!” bölcsesség kiakaszt. Azt viszont igenis vidd el kérlek, hogy fontos a figyelmedet tudatosan irányítani a nehéz helyzetekben. Csak a kulcs ott van, hogy ne a jó dolgokra akard irányítani, hanem azokra, amik az adott helyzetben előrevisznek! Akkor is, amikor éppen benne vagy a helyzetben, és akkor is, amikor beszélsz róla valakinek – saját magadnak vagy másnak.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Belső körhöz! Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy biztosan megkapd a Legyél Mindig Kutyás! tartalmakat.