Röviden:

Sokaknak van dolga mostanában azzal, hogy eltűnt valami életükből, és a hiány mögött gyakran valamilyen szokás eltűnése áll. Ezekre érdemes figyelni:

• Az úgy nevezett tudattalan vagy automatikus szokások nem szoktak eltűnni, sőt. Ezzel szemben a tudatosan kialakított szokások hajlamosak erre, ha megváltozik valami azok közül a feltételek közül, ami életben tartja őket.
• Tudatában vagy-e a szokás hozadéka és a szokás közti kapcsolatnak? Ha nem, nem csoda, ha eltűnik a szokás.
• Ha más okok miatt kezdtél bele, mint ami most fontos, megint csak nincs min csodálkozni.
• A szokásoknak szükségük van egy jelre, ami emlékeztet arra, hogy mit kell tenned. Ilyen jel lehet a társaság is, akivel csináltad az adott dolgot. Ha ott van változás, az is hathat az eltűnés irányába.

Nézd meg a videót a részletekért, de ha rosszul is esik szembenézni azzal, hogy valami kiesett az életedből, használd arra az új belátásodat, hogy változtass, amin kell!

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Ha követed az eseményeket körülöttünk, hallottál már róla, hogy sok év után Sage-dzsel újra elkezdtem versenyezni, és azt vettem észre, hogy nincs meg a régi robbanékonyságom. Volt egy emlékem arról, hogy ez hogyan működött régen, de most nagyon más volt. Tudtam én, hogy mennem kell előre, csináltam is, csak nem jutottam el addig a pontig, amíg kellett volna.

Nem értettem. Aztán némi visszatekintés és önreflexió révén rájöttem, hogy régen a versenyzés mellett ott volt heti sok fitnesz óra, ami megadta az állóképességet és az izomerőt. Amit utána a balett váltott fel – kisebb óraszámban –, ami másfelé fejlesztette a fizikumomat. Edzésen legtöbbször bátorítom Sage-nél az önálló, tőlem távoli munkát, így ott sem jött elő ennyire markánsan, hogy bizony most ha akarok sem tudok vele menni.

Úgy tűnik, mostanában ezzel többeknek van dolga. Több hasonló történet jött szembe arról, hogy eltűnt az emberek életéből valami, ami korábban ott volt. Mindig az történt, hogy a hiány mögött valamilyen szokás eltűnése állt. Nézzük meg, hogy mire érdemes figyelni ennek kapcsán:

Milyen szokások vannak a legnagyobb veszélyben? A szokásoknak van két fajtája. Az egyiket tudattalan vagy automatikus szokásoknak hívjuk, ezeknek az a jellemzője, hogy nagyon természetesen és könnyen megy. Ezekkel pont nem az szokott történni, hogy eltűnnek. Hanem hogy elkezdenek önálló életet élni. Így, ha egy tevékenység közben azon kapod magad, hogy nincs jó válaszod arra, hogy mi a fenét csinálsz te itt, érdemes megnézned, hogy ez a rutinod érvényes-e még ma is, vagyis hozzáad-e az életedhez az, hogy csinálod, vagy csak így maradt. A szokások másik fajtáját tudatos szokásoknak hívjuk azért, mert ezeket szándékosan alakítjuk ki, és erőfeszítésbe kerülnek, lehet, hogy nehéznek is találjuk őket, és koncentrálni kell rájuk. Na, ők azok, akik hajlamosak eltűnni, ha megváltozik valami azok közül a feltételek közül, ami életben tartja őket. Mik lehetnek ezek? Íme.

Mit kaptál tőle? A minap valaki arról mesélt, hogy előkerült egy fotó egy sportolós társaságról, ami eszébe juttatta, hogy mennyire sok energiája, életereje volt akkoriban – és nem is érti, hogy tűnhetett el ez az életéből. Valószínűleg pontosan úgy, hogy hiányzott a kapocs a szokás és a hozadéka közül: nem tudatosította magában azt, hogy a sport azt hozza számára, hogy jóféle módon energikus. És így nem tűnt nagy dolognak másra fordítani az idejét.

Mi volt fontos? Ez az én példám a robbanékonysággal. Amikor én fitnesz órákra jártam, az azért volt – amiatt volt fontos -, mert valami olyat mozogtam, amit szerettem csinálni. a robbanékonyság a kutyázásban meg egy melléktermék volt, nem is foglalkoztam vele tudatosan. És abból a szempontból, hogy szeretem csinálni, a balett is egy jó választás volt. Most az alakítja át a képet, hogy más vált fontossá: akarok tudni menni a kutyával a pályán, ezért kell valami, ami ezt meg fogja adni.

Mi juttatta eszedbe? A szokások úgy működnek, hogy szükségük van egy jelre, ami emlékeztet téged arra, hogy mit kell tenned. Van, amikor ez tényleg arról szól, hogy be van írva a naptáradba, és szól a telefonod. Sokszor az történik azonban, hogy egy társaság közös tevékenységében veszel részt, és az a jel, hogy együtt csináljátok. És az, hogy megváltozik a társaság működése, hatással van a te szokásaidra. Mi tud ilyen lenni? Amikor új életszakaszba léptek: „a gimiben az osztálytársakkal mindig…”, meg „amíg a gyerekek kicsit voltak…” Vagy amikor valaki kikerül a társaságból: Ez lehetsz te – „munka után a kollégákkal mindig…”, igen, csak közben munkahelyet váltottál. Vagy lehetnek a többiek – „amíg a Tomi meg a Jani is itt laktak a környéken…” Ha eltűnt a jel, ami beüzemelte a szokást, szükséged lesz egy másikra.

Elsőre eshet rosszul szembenézni azzal, hogy valami kiesett az életedből. De ahelyett, hogy hibáztatnád vagy sajnálnád magad, használd arra az új belátásodat, hogy változtass, amin kell.